Helyszín

Hírek

. Vissza az elejére.

Buziásfürdő után a Vajdaságban találkoztak a történelmi Bánság magyar közösségeinek képviselői 

 Hodegyhazan

Szerbiát is elérte az Európai Unió

Miután a határőr pillantást vet a személyazonossági igazolványunkra, int, hogy mehetünk! Szerbia európai uniós előcsatlakozásának a szele érződik a korábban jóval macerásabb határátkelési gyakorlaton. Zavartalanul haladhatott tehát kocsisorunk az elmúlt vasárnap a Bánság, ma Romániához tartozó falvainak küldöttségével uticélunk, a szerbiai Bánság területén a vajdasági Csóka községhez tartozó Hódegyházán szervezett találkozó helyszíne felé. A falunapi ünnepség a történelmi Bánság településeinek második találkozójára nyújtott alkalmat. Először, alig egy hónappal korábban, június végén, a romániai Buziásfürdőn találkoztak a szerbiai és a romániai Bánság magyar falvainak képviselői, azt követően, hogy az RMDSZ Temes megyei szervezete felkarolta Marossy Zoltán kezdeményezését. Nagy Emil, a hódegyházi közösség elnöke a buziásfürdői találkozón meghívta augusztus 4-re a IV. alkalommal megszervezett Hódegyházi Falunapokra a temesi partnereket, hogy ott folytassák az elkezdett megbeszéléseket. Ehhez Marossy Zoltán, a bánsági együttműködés kezdeményezője és további szervezője a gazdaság, nevelés-oktatás, hagyományápolás, művelődés, idősek és fiatalok rendezvényei illetve sporttevékenység területén javasolt együttműködési pontokat.

A futballpályán már ínycsiklandó halászlé-illat csábít

Hódegyházára, az ünnepi rendezvény kellős közepén érkeztünk, amikor a lovasok, motorosok, fiákerek is a központi futballpályán “landoltak”, ahol – a kánikulai meleg ellenére – nagyon sokan követték figyelemmel a gyermekek táncműsorát, a zentai tamburások muzsikáját és a III. Nemzetközi Halászléfőző-verseny résztvevőinek szorgoskodását, akiknek “alkotását” Őz Szabó Imre elnökletével rangos szakértői zsűri értékelte. Sok derültséget váltott ki a kötélhúzó verseny, folyamatosan benépesült a gyermekek játszótere, és egymást követték a Csóka község falvai közötti kispályás labdarúgótorna mérkőzései. Aki pedig korábban megéhezett, megkóstolhatta a piactéren felállított üstökben sütött, és lila-hagymával kínált hódegyházi tepertyűt. Nagy Emil, a hódegyházi helyi közösség elnöke lapunknak elmondta, hogy a temesi vendégek jelenléte büszkeséggel tölti el a mintegy 700 lakosú, csaknem színtiszta magyar (95%) kis településük lakóit. Tájékoztatott arról is, hogy a lakosság javarésze a mezőgazdaságban dolgozik, de híres a halgazdálkodásuk, s a halastónál 15-20 ember számára létezik munkalehetőség. Óvodájuk és I-IV. osztályos általános iskolájuk van, s a mindössze öt kilométer távolságra lévő Tiszaszentmiklóson, a magyar tagozatos, nyolc osztályos iskolában tanulnak tovább a gyermekeik. A falu legnagyobb ünnepe, a Szent Mihály-napi templombúcsú mellett, a falunap.

Eközben a római katolikus parókia termében megkezdődött a beszélgetés a határok által elválasztott közel 20 bánsági település képviselői között. A vendéglátók részéről Balázs Ferenc, Csóka község polgármestere köszöntötte a Romániából érkezett sorstársakat. Megköszönte Marossy Zoltánnak a történelmi Bánságban élő nemzettársak közötti kapcsolat megteremtéséért vállalt fáradozását, és reményét fejezte ki, hogy ennek gyümölcsöző folytatása lesz mindkét közösség javára. Ugyanakkor üdvözölte Molnár Zsolt, Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő jelenlétét, s a beígért támogatási szándékát a kapcsolatok tovább építéséhez. Molnár Zsolt – a jelenlévők által is támogatott – javaslatot tett arra, hogy vajdasági és a temesi magyar-magyar kapcsolatot szélesítsék ki hárompólusúra, hiszen a romániai Detta, a szerbiai Csóka és a magyarországi Bordány közötti kapcsolat jó példa a hasonló együttműködések sikerére. Mellesleg a talákozón Magyarországról ezúttal jelen volt Tanács Gábor, Bordány község polgármestere is.

Ismerős folyamatok a vajdasági tájakon

Balázs Ferenc tájékoztatta a vendégeket arról, hogy községük közel a hármashatárhoz, a Tiszától a román határig 320 négyzetkilométeren terül el, hét helyi közösség (helység) tartozik Csóka községhez, összesen csaknem tizenkétezer lakossal, amelynek mintegy fele magyar nemzetiségű. Sajnos, a nyolcvanas években jól működő ipari-mezőgazdasági termelés visszaesett, s ma csaknem kizárólag a szántóföldi termeléssel foglalkozik a lakosság. Noha híres volt az állattenyésztés mellett a húsipar, a csókai májpástétomot messze földön keresték. Sajnos, ezek az üzemek csak részben, vagy már egyáltalán nem működnek. De volt virágzó gyógynövény-termesztés és -feldolgozás és dohányipar is. Hódegyháza a községen belül zsákutca, innen nem lehet tovább, csak visszafelé menni. Akárcsak a feldolgozó egységek ugyanúgy az itteni halastó is, amíg állami tulajdonban volt, sikeresen működött. Most minden a privatizálás átmeneti folyamatában van – mondta el a polgármester azoknak a vendégeknek, akik az elmúlt 20 év során Romániában tanúi voltak a dohány- és cukorgyárak, vágóhidak és más ipari létesítmények pusztulásának.

A megbeszélés során a két országban élő bánsági magyar közösségek képviselői közös programokról, a lebonyolításukhoz szükséges pályázati lehetőségekről, testvértelepülési kapcsolatok létrehozásáról egyeztettek. A különböző, immár konkrét együttműködésekről, kölcsönös vendéglátásokról egyre közvetlenebb módon tárgyaltak a helységek képviselői, külön-külön is egyeztetve javaslataikat, elképzeléseiket. A következő közös találkozó időpontját jövő év június második felére tűzték ki, amelynek fogadására Csáki-Gál Károly végvári polgármester tett ígéretet, aki ezúttal Csóka község vezetőségével külön is tárgyalt együttműködési lehetőségekről. A községhez tartozó Padé falu részéről Pintér Csaba, a helyi közösség tanácsának tagja elmondta, hogy a falu közel 2400 lakosának a közelmúltig még a gyógynövény-termesztés biztosított megélhetést, ugyanis a termelés mellett, feldolgozó-, csomagoló gyár is működött, ami sajnos ma csődeljárás alatt van, pedig – mint elmondta – jelentős piaccal rendelkeztek, nemcsak a volt Jugoszlávia államaiban, hanem Nyugaton is. Csáki-Gál Károly, végvári polgármester, az együttműködést ezen a területen vagy más tevékenységben közös pályázat útján tartja fejleszthetőnek, mert mint mondta, a padéi gyógynövény-termesztés és -feldolgozás számára azt bizonyítja, hogy nemcsak gabonatermesztésben kell gondolkozni, mert például virágkertészet vagy más, uniós támogatással megvalósítható ágazatban is elérhetők a lakosság épülését szolgáló eredmények.

Dobai János, Torontáltorda polgármestere, a Vajdasági Tartományi Kormány tisztségviselője, akárcsak a buziásfürdői találkozón, ezúttal is azt hangsúlyozta, hogy sajnos mindkét közösség tagjai ahhoz a régióhoz tartoznak, amely elég szegény gazdaságilag is, s ezt az együttműködést arra kell irányítani, hogy ebből a helyzetből kikerüljenek, hogy e régió fejlesztése járuljon hozzá az itt élő magyar emberek sorsának javulásához, hiszen a Bánát valamikor gazdag régió volt, tehát megérdemli, hogy ismét olyan legyen. Ehhez fel kell újítani az úthálózatokat, a vasutat, s mindazokat a kapcsolatokat, amelyek újra összekötik a határ két oldalán lévő települések lakosait.

Hódegyházi megállapodások

A buziásfürdői találkozó után Marossy Zoltán az együttműködésekre vonatkozó témákat tartalmazó kérdőívet juttatott el a résztvevőkhöz, amelyre 17 település válaszolt. Ez képezte az alapját a hódegyházi megbeszélésnek. Milyen eredménnyel? – kérdeztük Marossy Zoltántól, aki a tárgyalást is levezényelte.

Hódegyházán a tevékenységek konkrét vállalásában állapodtunk meg. Ennek értelmében Zzombolya lesz az információ- fejlesztés, pályázatok, programok kidolgozásának központja (résztvevők: Csanád, Magyarittabé, Ótelek, Ság, Tamásfalva, Torontáltorda).

Újszentes vállalta a foglalkozást a vegyes házasságban élő szülők gyermekeivel (résztvevők: Buziás, Csanád, Hódegyháza, Kikiknda, Máriafölde, Ötvösd, Ság, Végvár).

Hódegyháza – művelődési egyesületek (résztvevők: Kikinda, Újszentes, Végvár, Zsombolya).

Torontáltorda – népi táncegyüttesek (résztvevők: Hódegyháza, Kikinda, Magyarittabé, Ótelek, Tamásfalva, Újszentes, Végvár, Zsombolya).

Kikinda – szaktáborozás (résztvevők: Hódegyháza, Máriafölde, Torontáltorda, Újszentes, Végvár, Zsombolya).

Temesvár – diákcsere, nyári vakációban (résztvevők: Csóka, Detta, Hódegyháza, Máriafölde, Ótelek, Padé, Ság, Torontáltorda, Végvár, Újszentes, Zsombolya).

Végvár – szépkorúak ünneplése (résztvevők: Bodófalva, Csanád, Ótelek, Ötvösd, Padé, Ság, Újszentes).

Végezetül, továbbítjuk Marossy Zoltán programfelelősi kérését, amely szerint szeptember elsejéig még be lehet jelentkezni bármelyik tevékenységbe, illetve ki lehet iratkozni a fenti hét terület programjából.

Hódegyházán a falunap ünnepi műsora este tanyaszínházi előadással, majd a csókai cimborákkal közös utcabállal fejeződött be.

Graur János

Olcsóbb áram a Városházának

Traian Stoia alpolgármester kedden elújságolta a sajtónak, hogy megkötötték az új szerződést az ENEL villamosenergia szolgáltatóval, amelynek köszönhetően a Polgármesteri Hivatal a következő évben 20%-kal olcsóbban vásárolja a villanyáramot, mint eddig, ami 8 millió lejes, azaz 1,8 millió euró értékű megtakarítást jelent mintegy 40 millió lej értékű fogyasztás mellett. A városvezetés az áramkiesések kijavításának határidejét is szerette volna a minimálisra csökkenteni, de kiderült, hogy ezt törvény szabályozza: az ENEL 24 órán belül köteles kijavítani az esetleges meghibásodást. Az ENEL-lel megkötött, 2014. július 31-ig érvényes szerződésben továbbra is a 24 órás határidő szerepel az áramkiesések orvoslására.

Nagytakarítás a Silistra utcai parkban

Nincs tíz éve, hogy a Lippai úti lakótelep egyik legkellemesebb, legjobban felszerelt gyermekbarát helyszínévé alakította át az akkori városvezetés a Silistra (volt Lotusului) utcai, a zöldségpiaccal szembeni parkot. Néhány évvel ezelőtt hajdani tulajdonosai visszakapták a területet, a városvezetés leszereltette a hintákat, padokat, világítótesteket és máshová helyezte el ezeket, a terület, a környék amolyan senkiföldjeként, elgazosodott, a hajdani árnyas sétányokat belepték az elvadult cserjék, esténként a hajléktalanok gyülekezőhelyévé vált a park. A zöldövezet területén egymást érik a kisebb-nagyobb szemétkupacok a köztisztasági vállalat munkásainak minden igyekezete ellenére, ugyanis amolyan szemétlerekó-hellyé alakult át a hajdani park. Bár az áldatlan helyzetre a végleges megoldást a Városháza által kezdeményezett területcsere jelentené, erre ezideig nem került sor, a szemét viszont mindent ellep, ezért a Familia Verde egyesület önkéntesei holnap, augusztus 10-én 10 órai kezdettel nagyszabású takarítási akciót hirdettek meg, és részvételre hívják meg a környék lakóit is.

Elköltöztetik a levegő szennyezettségét mérő állomást

Néhány éve uniós nyomásra helyezték el a Szabdság (Jenő herceg) téren azt a berendezést, amely a város levegőjének minőségét hivatott mérni. A rendkívül érzékeny műszereket egy konténerhez hasonló egységben helyezték el. Robu polgármester arról tájékoztatott, hogy hamarosan elhelyezik a műszereket egy a Piata Iancu Huniade (Hunyadi tér) 3. szám alatti ingatlan udvarába, mivel “akadályozzák a városközpont korszerűsítési munkálatait.”

Magyar hagyományok a Dettai Városnapokon

Negyedik alkalommal szerveztek idén városnapokat a Temes megyei Dettán, ahol három napon keresztül gazdag kulturális-, sport- és szabadidős rendezvények várták a látogatókat. A rendezvény megnyitójára pénteken, augusztus 2-án került sor, ahol jelen voltak Molnár Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő, Ovidiu Gant, a német kisebbség parlamenti képviselője, Detta testvértelepüléseinek, a magyarországi Bordány és a szerbiai Csóka községek képviselői, valamint több szerbiai település román közösségeinek küldöttségei.

A háromnapos rendezvény rendhagyó ünnepi zászlófelvonással kezdődött, majd Petru Roman polgármester üdvözlő beszéde után a helyi és környékbeli népi tánccsoportok fellépéseire került sor. Így a város multikulturális hagyományainak megfelelően magyar, német, román és szerb táncokat is láthattak az érdeklődők. A magyar néptáncokat a városnapok első estéjén a helyi Margaréta népi tánccsoport mutatta be. A magyar folklór a városnapok második napján is szerepelt a programban, ekkor a Búzavirág és az Eszterlánc néptánccsoportok mutattak be jellegzetes magyar táncokat, majd vasárnap a dettai óvodások, Stanciu Klára és Czifra Julianna óvónők által irányított tánccsoportja lépett színpadra.

Zsombolyai Napok – másfél évtizedes hagyomány

A XVI. Zsombolyai Napok rendezvénysorozat minden korosztálynak kínált kikapcsolódási lehetőséget. A városközpontban már péntek déltől számtalan árus kínálta a portékéját, a kánikula miatt igen kevés vásárlónak. A forgalom és ezzel együtt a központ zsúfoltsága a városünnep három napja folyamán az esti órákban tetőzött, és tartott hajnalig. A sörsátrak és lacikonyhák környékén a késői órákban már nehezen lehetett ülőhelyet találni. Sokfelől, sokféle zene kisebb sokként érhette a sátrak között sétálókat, füstből is bőven akadt, de láthatóan ezek nem zavarták a szabadtéri rendezvényre látogatókat. A város sportkedvelői a három nap folyamán sakk, asztalitenisz, kézilabda, kispályás és szabályos labdarúgó mérkőzéseken bizonyíthatták ügyességük. Rendhagyó és nosztalgiákat ébresztő labdarúgó mérkőzésre is sor került a helybéli Rotary Club és a Zsombolyai Németek nevet viselő csapat között

A hat múzeummal büszkélkedő kivárosban a városnapok természetesen az eltelt esztendő kulturális értékeinek a felmutatására is jó alkalomnak bizonyult: Fényhalászok címmel színpompás fényképkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők a Városi Kultúrház előcsarnokában Soltész Theophil és Sergiu Dema jóvoltából. A művészek a helyi táj és a helybéli emberek szépségeit örökítették meg. A Stefan Jäger Múzeumban a sokrétű művészeti kifejezési mód kavalkádjaként három kiállításra került sor, tizennyolc festőművész alkotásait tekinthette meg a nagyszámú résztvevő a Fény és álom című kiállítás során, melyet Calin Chincea műkritikus méltatott. Vasile Bendruc kisplasztikái a mitológia tárgyköréből merítve, legenda és valóság mezsgyéjén haladva, érdekes világot tárt a látogatók elé, amit Fodor Ana üvegalkotásai egészítettek ki. A rendezvényt megnyitó beszédében Darius Postelnicu polgármester a helyi kulturális élet folyamatos kibontakozását elősegítő kezdeményezésekre hívta fel a figyelmet, arra, hogy a városban a térség számára jelentős eseményre – alkotótáborok, kiállítások, találkozók – kerül sor, mindezek a város jóhírének öregbítéséhez járulnak hozzá, ugyanakkor a városvezetés további támogatásáról biztosította a résztvevőket.

A városnapok rendezvényei között kiemelt érdeklődésnek örvendett az Élet Magyar Nőszövetség által szervezett Zsombolyai Folklórfesztivál, amely a soknemzetiségű és multikulturális térség seregszemléjeként lehetőséget biztosított a történelmi Bánság rendkívül gazdag zenei és néptánchagyományainak bemutatására. A rendezvény két napja alatt több mint háromszáz hagyományápoló lépett fel a zsombolyai kultúrház színpadán. A magyar néptánccsoportok közül a temesvári Eszterlánc, a végvári Szederinda, az igazfalvi Szivárvány, újszentesi Butykos, a nagyszentmiklósi Kékibolya (képünkön) népi tánccsoportok arattak megérdemelt sikert a nézők körében. A Szabó Nóra által irányított nagyszentmiklósi magyar tánccsoport mórahalmi, illetve makói sikeres szereplést követően mutatkozott be Zsombolyán. Vajdaságból fellépett a kikindai Sírülő, és a torontáltordai Petőfi Sándor Kulturális Egyesület magyar népi tánccsoportja, Magyarországról pedig a csanádpalotai kultúrház hagyományápoló népi tánccsoportja. A Zsombolyai Folklórfesztivált az Interetnikai Kapcsolatok Főigazgatósága támogatta. A helyi nőszövetség tevékenységéről Karancsi Györgyi elnök asszony elmondta, hogy legfontosabbnak tartják lehetőséget biztosítani a helyi magyar közösség számára a közösségi élmények bizosítására különféle rendezvények szervezésével. Az összetartozás érzésének erősítése érdekében az Élet Zsombolyai Magyar Nőszövetség által szervezett számtalan kirándulás során ismerkedhettek meg a résztvevők a közvetlen közeli magyar épített örökség nevezetességeivel. Az anyaországi és vajdasági kirándulásoknak köszönhetően ismerhették meg Ópusztaszertől Nagykikindáig és Magyarkevéig a hajdan egységes Bánság magyar közösségeivel és látványosságaival a zsombolyai magyar közösség tagjai. A Zsombolyai Városnapok elmaradhatatlan vendégei a több évtizede hűségesen hazatérő hajdani zsombolyaiak, a HOG Hatzfeld németországi egyesület tagjai. A szülőföldhöz való hűség jegyében került sor az éves találkozóra Zsombolyán, illetve az egyesület szervezésében a vasárnapi szentmisét követően orgonahangversenyre került sor. A Németországban élő hajdani zsombolyaiak az országosan egyedülálló Zsombolyai Sajtómúzeum anyagának gyarapításához is hozzájárultak. A múzeumban szervezett kiállítás és a Zsombolyai adalékok a bánsági sajtó történetéhez című tudományos tanácskozás keretében tekinthették meg a résztvevők az egyesület által biztosított eredeti zsombolyai vonatkozású sajtóanyagokat.

A fiatalabb nemzedékek szórakoztatására estéként több ismert könnyűzenei együttes lépett fel a Flórián-szobor mellett felállított színpadon.

Makkai Zoltán

Comments Off